Fogyatékos emberek Magyarországon, a fogyatékosság kezelése

A fogyatékos emberek alkotják a társadalmi kirekesztõdés veszélyének leginkább kitett csoportokat, a munkaerõ-piaci részvétel lehetõsége tekintetében helyzetük különösen hátrányos. Noha a fogyatékos emberek jogaira és esélyegyenlõségére vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak az integrációra, a védett foglalkoztatásban való részvételük mellett azonban munkaerõ-piaci jelenlétük marginálisnak tekinthetõ. A Központi Statisztikai Hivatal által 2002-ben a tartósan egészségügyi problémákkal küzdõ népesség körében végzett felmérés adatai szerint a 656 ezer munkaképes korú közül kevesebb, mint 95 ezren voltak jelen a munkaerõpiacon, és közülük is legalább tízezer munkanélküli volt. A fogyatékos emberek munkaerõ-piaci lehetõségei erõsen korlátozottak. A foglalkoztatottakon belül az érintettek kevesebb, mint egyötödét alkalmazták speciális (ún. védett, támogatott) munkahelyen. A fogyatékos emberek döntõ többsége rokkantsági nyugdíjból, illetve járadékból él.

Ha a csoportot a fogyatékosság fajtája szerint vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az érzékszervi fogyatékosok (látás- és halláskárosultak) viszonylag kedvezõbb helyzetben vannak (az ilyen problémákkal küzdõ 15-64 éves népesség 25 százalékának van állása, körükben a munkanélküliek aránya 5% körül mozog). A mozgássérült emberek foglalkoztatási rátája csak 12,2%, ezzel szemben 80 százalékuk inaktív. Az értelmi fogyatékos emberek helyzete hasonlóan hátrányos, csupán 10 százalékuk foglalkoztatott, 54 százalékuk kap valamilyen támogatást vagy szociális segélyt, 35 százalékuk pedig eltartott.

Az oktatási rendszer hiányosságai is szerepet játszanak a fogyatékos emberek munkaerõ-piaci helyzetének hátrányos voltában; ezek: a nem megfelelõ hozzáférés az integrált oktatáshoz, az akadálymentesítés hiánya, illetve az, hogy a speciális szakképzés keretében szakmák száma korlátozott, és több nem felel meg a piaci elvárásoknak, a munkaadók igényeinek. Emellett a fogyatékos emberekkel szembeni elõítéletek is még mindig érezhetõek az élet szinte minden területén, így a munkaerõpiacon is.

A nyílt munkaerõpiacon foglalkoztatott fogyatékos emberek létszámára nézve csak becslésekre hagyatkozhatunk, de azt leszögezhetjük, hogy az ösztönzõk ellenére is számuk igen alacsony. A fogyatékos emberek foglalkoztatása terén a védett munkahelyek fontos szerepet töltenek be, különösen azok a speciális szervezetek, amelyeknél az alkalmazottak legalább 60 százalékát fogyatékos emberek teszik ki. Vannak más szervezetek is, amelyek védett foglalkoztatást biztosítanak, ezek elsõsorban non-profit szervezetek, például alapítványok és egyesületek.

Az utóbbi években az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a megváltozott munkaképességû emberek igényeihez illeszkedõ szolgáltatásokat indított: minden munkaügyi központban háromtagú rehabilitációs csoport segíti a megváltozott munkaképességû emberek elhelyezkedését. Országszerte évente mintegy 40 ezer ember veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, és átlagban egynegyedük talál állást a folyamat végéig. Jelenleg nyolc munkaügyi központban mûködik úgynevezett Rehabilitációs Információs Centrum (RIC), amelyek foglalkoztatást elõsegítõ komplex szolgáltatásokat nyújtanak a komplex munkaerõ-piaci tanácsadást nyújtanak a megváltozott munkaképességû álláskeresõknek.