Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
- A tengervíz és a fölötte elhelyezkedõ légrétegek felmelegedésével fokozódhat a párolgás, vagyis nõhet a légkör vízgõztartalma. A vízgõz a leghatékonyabb természetes üvegházgáz. Ha az üvegházgáz légköri koncentrációja nõ, felmelegedés következik be, aminek közvetett következményeként nõ a légköri páratartalom és ezzel együtt tovább erõsödik az üvegházhatás. Frank Wentz fizikus szerint ez a visszacsatolás már megkezdõdött: a légköri vízgõz-koncentráció az 1990-es években 2%-kal nõtt. A légrétegek megnövekedett vízgõztartalma ugyanakkor negatív visszacsatolást is kiválthat. A felhõk elnyelik az infravörös sugárzást és az elnyelt mennyiség arányában fejtenek ki melegítõ hatást. Ugyanakkor visszatükrözik a napfény egy részét, így nagy mennyiségük gátolja a felmelegedést.
A vízgõz okozta visszacsatolás mértékét nehéz megállapítani, mivel a vízgõz – ellentétben a szén-dioxiddal – nem egyenletesen oszlik el a levegõben. A vízgõz (felhõk formájában) a visszacsatolási folyamaton kívül fontos szerepet játszik a sugárzásegyenleg kialakításában. A nappali Föld felszínének közel felét árnyékoló felhõk a napsugárzás több, mint ötödét verik vissza, mérsékelve a felmelegedést.
- A légkörben megnövekedett szén-dioxid-mennyiség felmelegíti a Föld felszínét, megolvasztja a jégtömböket. A jég fehér felületként veri vissza a Nap sugarait, és ahogy olvad, helyét a hõt lényegesen jobban elnyelõ tenger vagy szárazföld foglalja el. Ettõl gyorsabban olvadnak a jégfelületek, és öngerjesztõ folyamat alakul ki.
- A szén-dioxid koncentrációjának növekedése a talaj hõelnyelõ képességére is hat. A talajban a szén igen finom egyensúlyban raktározódik, és már a hõmérséklet egy kis változása is elég ahhoz, hogy a talaj elkezdje kibocsátani a korábban elnyelt szén-dioxidot. Alacsonyabb hõmérsékleten lassabb a bakteriális bomlás, és az elhalt növényi részek széntartalma felhalmozódik a talajban. Ahogy a talaj felmelegszik, gyorsul a lebontás, és szén-dioxid jut vissza a légkörbe.
- A szén-dioxid koncentrációjának növekedése fokozza az esõerdõkben a növények kilégzését (a transpirációt). Amikor a növények kinyitják a leveleiken elhelyezkedõ légzõnyílásokat (sztómákat), elpárologtatják víztartalmuk egy részét. A sztómák kinyitásával jutnak hozzá a légköri szén-dioxidhoz, és ezt a „kaput” pont addig hagyják nyitva, ameddig szükséges. Ha nõ a légkörben a szén-dioxid mennyisége, az esõerdõk növényei az átlagosnál tovább tartják zárva sztómáikat és ezért kevesebb vízpárát lélegeznek ki, ami egyesek szerint csökkenti a csapadék mennyiségét.
- Egy másik pozitív visszacsatolási folyamat során a globális felmelegedés hatására a metán-hidrátból metán szabadulhat fel. A metán-hidrát szilárd anyag, de instabil elegy, amely alacsony hõmérsékleten képzõdik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt. A metán-hidrát létrejöttének alapvetõ feltétele a kellõen vastag üledékréteg, amelyben a metán keletkezik. Ha ez az anyag kiszabadul a tengervíz nyomása alól, közvetlenül szublimál és szétoszlik a levegõben, üvegházhatást okozva gyorsítja a globális felmelegedés folyamatát.
