Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Szociális körülményeiket, gazdasági helyzetüket tekintve a romák a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetû csoportját alkotják. Munkaerõ-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a cigányság. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé.
Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsõdleges munkaerõpiac alig kínál keresõ foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak.
Foglalkoztatottsági szintjük durván a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresõre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. Így sokuk számára kizárólag a családi pótlék és a szociális juttatások biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelemforrást, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló tartós (immár több mint egy évtizedes) munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyegeti a romákat az elkerülhetetlen inaktivitás normává rögzülésének veszélye. Munkavállalásukat számos tényezõ nehezíti, így alacsony képzettségi szintjük, a munkaerõpiacon tapasztalható diszkrimináció, és az, hogy sokan az ország leginkább elmaradott térségeiben élnek, ahol a munkalehetõségek egyébként is szûkösek.
Ugyanakkor a romáknak a nem roma lakossághoz képest jelentõs hátrányokkal kell szembenézniük az iskolázottság területén is. 1993-94-es adatok szerint a 15-59 éves, jelenleg nem tanuló roma férfiak 80 százaléka legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Az iskolázottság valamivel kedvezõbben alakul a fiatalabb korcsoportokban, de a nem roma lakosság iskolázottsági szintjétõl való lemaradás körükben is jelentõs. Ezért a romák foglalkoztathatóságának javítására irányuló akcióknak ki kell terjedniük a romák középiskolai oktatásban való részvételének elõmozdítására is.
A romák foglalkoztathatóságának javítását célzó akcióknak kezelniük kell a romák iskolarendszeren belüli, kisegítõ iskolákba történõ szegregációját, és elõ kell mozdítaniuk a középiskolai oktatásban való részvételüket.
Bár a romák szétszóródva élnek az ország területén, de többségük mégis az ország fejletlenebb észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli régióiban él, s ennek megfelelõen a népességen belüli arányuk is itt a legmagasabb. Többségük ezernél kevesebb lakosú településeken él, ahol igen kevés a munkalehetõség és a létfeltételek az átlagosnál rosszabbak. Felülreprezentáltak a közlekedési infrastruktúrával és tömegközlekedéssel szegényesen ellátott településeken, ahonnan a jobb munkalehetõségeket kínáló nagyobb településekre ingázás a bérekhez viszonyítva igen költséges.
Azokban a régiókban, amelyekben a roma lakosság aránya magasabb, a kistelepülések elszigetelt közösségeket alkotnak, ahol a társadalmi és gazdasági hátrányok halmozottan jelentkeznek. Az ilyen kistérségekben élõk munkalehetõségeinek lényeges javítása különféle intézkedések - munkahelyteremtõ támogatások, a közlekedési lehetõségek javítása, utazási költségtérítés, a közszolgáltatások (pl. gyermekgondozás, oktatás, egészségügyi ellátás) fejlesztése - együttes alkalmazásával érhetõ el.
