2024.03.29. - Auguszta

Amit a tanulási zavarról tudni kell

Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen - alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

"Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen - alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel. Ezek a részképesség-zavarok alapvetõen nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurolizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb idõszakban alakul ki és tünetei felnõttkorban is ellelhetõk. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál, érzékszervi sérülésnél és beszédhibánál. Ezekben az esetekben is (specifikus) tanulási zavarról beszélünk." (Sarkadi - Zsoldos 1992/93.)

Mi áll a háttérben?

Pici idegrendszeri sérülés következtében lelassulnak az érési folyamatok: pl. nem mászik, részképesség zavar léphet fel, aminek tanulási zavar lehet a következménye.

"Feltehetõleg valamely finom idegrendszeri sérülés következményeként fellépõ agyi díszfunkcióval állunk szemben, melynek következtében sérül az érzékelés-észlelés folyamata is." (Juhász - Dékány, 2007.)

"Tanulási zavarról abban az esetben beszélhetünk, ha az ép értelemmel és ép érzékszervekkel rendelkezõ, kulturálisan vagy gazdaságilag nem hátrányos helyzetû gyermek, a tanuláshoz szükséges egy vagy több képesség hibás mûködése miatt, bizonyos tantárgyakból nem tud megfelelni az adott szinten megszabott minimális követelményeknek. A tanulási zavar fogalma számos differenciál-diagnosztikai képet foglal magában. Tartalmazza például mindazokat a magatartási zavarokat, amelyeket az elmúlt években elõszeretettel neveznek minimális agyi károsodásnak (Minimal Cerebral Dysfunction - MCD). Tartalmazza továbbá a figyelemdeficit (attention deficit disorder) fogalmát is, hiszen látni fogjuk, a figyelem hiányosságai mindig tanulási zavarokhoz vezetnek." (Ranschburg, 1998.)

Specifikus tanulási zavarok

A specifikus tanulási zavarok kifejezés olyan tünet-együttes összefoglaló elnevezése, amelynek mind meghatározása, mind eredete, de még tünetei is vitatottak. Nem véletlen, hogy szakmai körökben is többféle terminus használatos:

- POS (pszicho-organikus szindróma)
- MCD (minimális cerebrális diszfunkció)
- tengelyszindróma
- szenzoros integrációs zavar
- részképességzavar
- parciális teljesítményzavar
- neurogén tanulási zavar
- szériális gyengeség
- diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
- tanulási zavarok
- tanulási rendellenesség
- tanulási nehézség
- specifikus tanulási zavarok

Az elnevezésbeli bizonytalanság nem magyar jelenség. Angliai szakemberek a tanulási zavarokat a "specific learning difficulties (SLD)" kifejezéssel jelölik, míg az amerikai szakirodalom "learning disabilities (LD)" használatos. Kirk és Bateman (1962) eredeti definíciója szerint:

A tanulási zavar olyan elmaradás vagy megkésett fejlõdés a beszéd, olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság, kulturális vagy oktatási tényezõk okozzák.

A meghatározás hangsúlyozza a tanulási zavarnak az iskolával kapcsolatos viselkedésben való megjelenését és sérült pszichológiai folyamatokkal való kapcsolatát. Ez a leírás lényegében minden további definíció alapja." (Gyarmathy 2007.)

Tanulási zavarok és a mozgás összefüggése

Az agy fejlõdése szempontjából létfontosságúak az olyan alapvetõ mozgásformák, mint a kúszás, mászás. Ha ezt egészséges gyerekek valamilyen oknál fogva nem végezhetik, fejlõdésük éppúgy lemarad, mint társaiké, illetve késõbb tanulási zavarral fognak küzdeni.

Ha a mozgásfejlõdés bármely szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelõ és irányító központok nem fejlõdnek, differenciálódnak megfelelõen. Több terület elégtelen mûködése tanulási nehézséghez, viselkedési problémákhoz, magatartási zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az agyi idegpályák, fejlõdnek az agyi rendszerek. Az idegrendszer fejlettségérõl az elemi mozgások tájékoztatnak (kúszás, mászás, járás, ugrás).

Többnyire, ha sikerül felszámolni az idegrendszer szervezõdésébe becsúszott hibákat, a tanulási zavarok tünetei jelentõsen csökkenek: javul az olvasás, a helyesírás, szebbé válik a külalak, oldódnak a számolási nehézségek.

Az idegrendszerünkre a legközvetlenebb módon, a mozgáson keresztül lehet hatni. Az idegrendszer érése és a mozgásfejlõdés szoros egységben valósul meg. Az idegrendszer fejlõdése egyre újabb és újabb mozgásformák megjelenését teszi lehetõvé, ezeknek a mozgásoknak a gyakorlása pedig visszahat az idegrendszerre, elõsegíti fejlõdését, érési folyamatait.

A mozgásfejlõdés és vele együtt az idegrendszer fejlõdése szigorú hierarchia szerint valósul meg. Ha kimaradnak egyes lépések, vagy nincs elegendõ idõ, esetleg elegendõ tér és lehetõség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlõdésébe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási zavar formájában.
bohócdoktor vizit szja 1%