2026.11.17. - Hortenzia, Gergõ
Szeretetcsoki – Évente Több ezer Jótékonyság Veled! Mátrix Közhasznú Alapítvány

Az esõerdõk irtása

Az esõerdõket jelenleg óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fõ okozója. Az õserdõk égetéses irtása során az égéssel szén-dioxidtömeg jut a levegõbe. Amikor az erdõket kivágják és fölégetik, az elraktározott szén CO2 formájában kerül vissza a levegõbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe.

bohócdoktor szja 1% felajánlás
Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám:
18472273-1-06 📋
(Kattintson az adószámra a másoláshoz.)
✔ Adószám kimásolva – kérjük illeszd be az eSZJA felület megnyitása felületen, az szja 1% felajánló részen – 🙏 Köszönjük!

Az erdõirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmadára becsülik. Az esõerdõ fái a csapadékképzésben is fontos szerepet játszanak, ugyanis a gyökereiken keresztül magukba szívott talajvizet folyamatosan párologtatják, és az ebbõl keletkezõ esõfelhõk az egész Földön szétterülnek, például még Észak-Európa fölé is eljutnak. Az esõerdõk irtásával a nekik köszönhetõ csapadék- és felhõképzõdés is elvész a Föld számára, ami tovább növeli az üvegházhatást.

Amazonasi esõerdõ 55%-a elpusztulhat 2030-ra a mezõgazdaság, az állatarás növekedése, erdõtüzek, a szárazság és a fakitermelés jelenlegi üteme alapján. Az erdõk eltûnése miatt az Amazonas-medencébõl 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe. A felsõ érték esetén ez több mint a világ kétévi üvegházhatású gáz kibocsátása.

Brazília az USA után a második legnagyobb szójatermelõ a világon. A legnépesebb latin-amerikai országban a szarvasmarha-tenyésztés is robbanásszerûen bõvül. Hatalmas erdõterületeket égetnek fel nap mint nap, hogy ültetvényekké vagy marhalegelõkké alakítsák õket. A letarolt erdõterületet általában elõször marhalegelõnek használják, majd szójával vetik be.

Az erdõégetés adja az ország összes üvegházhatású gáz kibocsátásának háromnegyedét - derült ki a közelmúltban egy a brazil kormány által sokáig visszatartott jelentésbõl. Ezzel a dél-amerikai állam a világ legnagyobb légszennyezõinek sorába lépett. Kétszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az Amazonas-medence területén található összes többi ország - Peru, Bolívia, Kolumbia, Ecuador - együttvéve. Az éghajlatváltozás következtében tapasztalható csapadékcsökkenés és rendkívüli szárazságok miatt pedig egyre gyakoribbak az erdõtüzek, tovább növelve az erdõpusztulást.

Csak 2007 augusztusa és decembere között 3,2 ezer négyzetkilométer tõnt el a Föld tüdejének tartott õserdõbõl - állítja Gilberto Camara, az Amazonas kiterjedését mûholdak segítségével mérõ brazil Nemzeti Ûrkutatási Hivatal (INPE) vezetõje.

A fakitermelés, felégetés miatt a régió éghajlata egyre szárazabb, növekszik a hõmérséklet, és csökken a csapadékmennyiség. Az amazóniai esõerdõk klímaváltozásának, a terület feletti vízgõzmennyiség csökkenésének, és a felhõképzõdés megváltozásának globális hatásai vannak.

Az erdõirtás a fakitermelés, a mezõgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. A trópusi esõerdõk égetése nemcsak az adott területen vezet ökológiai katasztrófához, hanem a felszabaduló szén-dioxid nagyban hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz.

A világméretû ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében le kellene állítani a további erdõirtást.
bohócdoktor vizit szja 1%