Magyarország és a klímaváltozás

2012-ben jár le a Kiotói egyezmény, amely Magyarországnak 6%-os kibocsátás-csökkentést tesz kötelezõvé, hat üvegházhatást okozó gázra vonatkozóan, a 2008-2012-es évek átlagában. Ezt az egyezményt az ország 2002-ben ratifikálta. Az 1985-1987-es bázisidõszakhoz kell a csökkentéseket mérni. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarország a bázisidõszakban szén-dioxid-egyenértékben kifejezve átlagosan 115,571 millió tonnát bocsátott ki évente. 2005-ben csak 80,219 millió tonna került a levegõbe Magyarországról, ez 30,6%-os csökkenés, azonban figyelembe kell venni, hogy a bázisidõszak óta a magyar nehézipar jelentõsen visszaszorult.

Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ-jelentés készítésében résztvevõ Közép-európai Egyetem docense kijelentette, hogy ökológiailag Magyarország a legmagasabb sérülékenységi területbe tartozik. A magyarországi átlaghõmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás mértékénél.

A hirtelen lezúduló esõ nagyobb károkat fog okozni a jövõben. Az árvizek erõsödésének orvoslására a magyar tudósok az Új Vásárhelyi-terv megvalósítását szorgalmazzák. Magyarország világszinten az üvegházhatású gázok kevesebb, mint 0,5%-ának kibocsátásáért felelõs, ugyanakkor Magyarországot erõsen sújtja a felmelegedés, egyre szárazabbá válik az éghajlat.

Európában Magyarország a legveszélyeztetettebb a csapadékmennyiség csökkenésének szempontjából.