A gyermek figyelmetlenségének okai

A nevelési problémák elsõsorban magatartási és tanulási tünetekben jelentkeznek. Amikor kialakul gondolkodásában a differenciálás képessége, vagyis megjelenik a felismerés, hogy én és a másik nem egy és ugyanaz a személy, elkezdõdik a gyermeknevelés munkásabb, nehezebb része. A figyelmetlenség oka, mint mindennek, sokféle lehet. A leggyakoribb, amire ritkábban gondolunk, hogy környezetében annyi új inger éri a gyermeket, hogy mindig az újabb köti le. Nem marad ideje arra, hogy egy dologban elmélyedjen, jön a következõ, az újabb a szebb, a hangosabb a színesebb a váratlanabb.

Van olyan figyelmetlenség, amelynek a hátterében értelmi (mentális retardáció) probléma állhat, de ezt csak szakember tudja, vizsgálatokkal, hitelesen megállapítani! Sose a szomszéd gyerekhez mérjük a sajátunkét! Ebben az esetben célzott fejlesztéssel, a lemaradástól függõen, jelentõs javulás, gyógyulás érhetõ el.

A szorongó gyerek is lehet figyelmetlen. Ebben az esetben is a figyelmetlenség nem ok, hanem az okot elrejtõ tünet. A szorongás okainak gyakran nem könnyû feltárásával javulhat és megszûnhet maga a tünet. Ehhez is vegyük igénybe pszichológus segítségét, megéri!

Gyakran a figyelmetlenség hívja fel a figyelmet valamilyen érzékszervi hiányosságra, pl. hogy a gyerek nem lát vagy nem hall és így nem is ért jól.

Ha családi konfliktus van, ami folyamatos feszültséget tart fenn otthon, akkor a kisgyerek önvédelembõl megtanul "helyzeti süket" lenni. Nem akarja hallani, ami körülötte történik meg.

Ugyanilyen okokból elõfordulhat "helyzeti vakság" is, amikor nem akarja látni, ami mellette történik Ez esetben is csak szakember tud segíteni.

A szülõk szerepe

A tekintélyét, hitelét elveszítõ, kusza értékrendû, következetlen szülõ ne csodálkozzon, ha gyermeke figyelemzavartól szenved, rosszul tanul, nem halad, lemarad, alvás és evészavartól szenved, hangulata nyomott, viselkedése szorongó vagy éppen agresszív.

A figyelmetlen gyerek esetében gyakran tapasztaljuk, hogy õrá se figyelnek. Azt tehet amit akar, lerázzák, mert az a cél, hogy ne legyen vele gond.

Próbálgat mutatni valamit, közölni valamit, de gépies "aha! aha!" az, amit a figyelem helyett kap cserébe. Ezt persze a szülõ nem veszi észre, mert mással van elfoglalva, nem a gyerekével.

Azt persze észreveszi, ha a gyerek nem figyel õrá. Pedig gyakran saját tükörképünk, amit a gyerekünk viselkedésében viszontláthatunk.