2024.03.29. - Auguszta

A globális felmelegedés hatásai

Az IPCC kutatóinak általános elõrejelzései szerint a szárazföldek hõmérsékletének növekedése nagyobb mértékû lesz, mint a tengereké, ami a napfény-visszaverõ képességükkel magyarázható. Az Északi-sarkvidéken elsõsorban a téli átlaghõmérséklet fog növekedni. Az éjszakai átlaghõmérsékletek növekedése megfogja haladni a nappali középhõmérsékletekét.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A közepes földrajzi szélességeken, vagyis Észak-Amerika és Európa nagy részén, továbbá Dél-Amerika egy részén nyáron több forró napra kell majd számítani. A legaggasztóbb elõrejelzések azt mutatják, hogy több lesz a rendkívüli idõjárási esemény, például tartós aszály és árvíz, s ezek hosszabb ideig fognak tartani.

A hõmérséklet emelkedése fokozza a tengereken és a szárazföldeken a víz párolgását, ennek következtében több csapadékra számíthatunk. Nem csak a felmelegedés fog elõidézni változásokat; a fokozott energiaáramlás következtében felerõsödhetnek a hóviharok is. Nagy helyi hõmérséklet-ingadozásokra számíthatunk; néhol a heves áradások erodálhatják a talaj felsõ rétegeit, míg máshol a talaj elsivatagosodására számíthatunk a szárazság miatt. Gyakoribb és erõteljesebb szélviharokra kell majd számítanunk, a tengerparti területeket elmoshatja az esõ, ezzel egyidejûleg hatalmas kontinentális területek még jobban kiszáradnak.

Az alábbiakban felsorolunk néhány, a XX. században bekövetkezett ökológiai változást, amelynek a globális felmelegedés lehet a fõ oka.

- 0,6-0,2 °C-kal növekedett a globális földfelszíni hõmérséklet, a szárazföldi területek jobban melegedtek, mint az óceánok.

- Nagyobb volt a hõmérséklet-növekedés, mint az elmúlt ezer év bármely évszázadában; az évezred legmelegebb évtizede az 1990-es volt.

- 1950 és 2000 között a földfelszín napi hõmérsékleti ingása csökkent a szárazföldön, az éjszakai minimumok kétszer olyan gyorsan emelkedtek, mint a nappali maximumok.

- Majdnem az összes szárazföldi területen csökkent a fagyos napok száma.

- Erõteljesebb lett a vízkörforgás, 5-10%-kal nõtt a csapadékmennyiség az északi félteke szárazföldjein, néhány kivétellel (észak- és nyugat-afrikai országok).

- Megnövekedett a nyári aszályok gyakorisága és súlyossága néhány területen (Ázsia és Afrika néhány országa).
bohócdoktor vizit szja 1%