2024.03.19. - József, Bánk

Szegénység és társadalmi kirekesztettség

A 90-es években lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás jelentõsen rontotta a romák, a munkanélküliek, a kevésbé iskolázottak és a szakképzetlenek, a fogyatékkal élõk, a gyakran betegeskedõ és a szenvedélybeteg emberek, a veszélyeztetett gyermekek, a gyermeküket egyedül nevelõ szülõk, a hajléktalanok és a rossz körülmények között, hátrányos helyzetû településeken élõk boldogulásának esélyeit, különösen azért, mert nehezebben jutnak munkához.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Jövedelmi egyenlõtlenségek

Az emberek jövedelme közötti különbség az 1980-as évektõl nõ, 1997-tõl az ország leggazdagabb 10%-ának 7,5-8-szor akkora a jövedelme, mint a legszegényebb 10%-nak. A gazdasági átalakulás hatására csökkent a munkajövedelembõl és nõtt a szociális támogatásokból élõ családok száma. A szegénységi küszöb alatt élt 2000-ben a lakosság 15,2%-a (EU: 18%). Más megközelítésben: a népesség közel negyede a társadalmi minimumnál (2000-ben 25 600 Ft/fõ) kevesebb pénzbõl él.

Generációs szegénységkockázatok. Az idõsek aránya a szegények között a felére csökkent, míg a gyermekeké (gyermekes családoké) megduplázódott. A négy- vagy több gyermekes családok 41%-át, a gyermek(ek)et egyedül nevelõk 36%-át fokozottan fenyegeti a szegénység.
Területi különbségek. A jövedelmek az ország régiói között viszonylag kiegyenlítettek, kivéve Közép-Magyarországot, ahol az egy fõre jutó bruttó jövedelem 17%-kal nagyobb az országos átlagnál. A szegénység elsõsorban az elmaradottabb régiókban, az aprófalvas, leszakadó kistérségekben, a városok leromlott állapotú negyedeiben és a hátrányos helyzetû, munkaínséges településeken fenyeget - épp ott, ahol a feszültségek oldására a legkevesebb a lehetõség és a pénz.

Erõforrások, jogok és szolgáltatások - a hozzáférhetõség nehézségei

Lyukas a szociális háló, fejlesztésre szorul a társadalmi beilleszkedést és a munkaesélyeket növelõ támogató-segítõ szolgáltatást nyújtó intézményrendszer, különösen az elmaradottabb térségekben. A szociális és családi problémák miatt tanulási nehézségekkel küzdõ, illetve az iskolából lemorzsolódó 14-18 évesek nagyrészt magukra maradnak.

A szociális szakma által képviselt "segítés kultúrájának" intézményi és szakmai feltételei hiányosak. Adottak a szociális alap- és szakellátások törvényi és szervezeti keretei, ám intézményei csak részben épültek ki. Évrõl évre nõ az intézményi ellátásba bekerülõ fogyatékkal élõk, szenvedélybetegek és hajléktalanok száma, de továbbra is jelentõsen kevesebb a férõhely, mint amennyire szükség lenne.

A gyermekvédelmi rendszer jogi szabályozása megfelel az európai normáknak, ám a gyermeki jogok érvényesülése és a hátrányos helyzetû gyermekek társadalmi beilleszkedése számos nehézségekbe ütközik. Hiányosak a családsegítõ szolgáltatások. A szülõk - elsõsorban a nõk - munkába állását nehezíti a bölcsõdék többségének megszûnése. A gyermekotthonok rendkívül kedvezõtlen feltételek mellett mûködnek, a nevelõszülõi hálózat megfelelõ ütemû bõvítése javíthat a gyermekek helyzetén.
bohócdoktor vizit szja 1%