rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Diszlexia a tanulási zavarok egy formája

  • Share on Tumblr

    A diszlexia elnevezés használatos az olvasás elsajátításának zavarára, de már maga a szó is sokkal szélesebb fogalomra utal. A kifejezés ugyanis két tagból áll, az egyik a görög eredetû "disz", amely nehézséget jelöl, a másik a "lexia" a szintén görög eredetû "lexis" szóból, amely "szavakat, beszédet" jelent. Tehát szó szerint is a szavakkal kapcsolatos zavarról van szó, de ma már tudjuk, hogy a diszlexia ennél még összetettebb jelenség.

    Adó 1 százalék felajánlása a gyermekek megmentését, a családok támogatását, a jótékonysági programok sikerességét segíti! Az adó 1 százalék felajánlását hálásan köszönjük!

    A diszlexiáról egyre többet beszélnek, egyre többen vizsgálják, és egyre kevésbé tudják mi is az. Nincs ugyanis pontos tünetegyüttese, nem lehet minden esetben kimutatni neurológia eltérést. Bár tudjuk, mely kromoszómák játszanak szerepet öröklõdésében, az olvasási zavar megjelenését nem lehet biztosan bejósolni.

    A diszlexia ugyanis gyûjtõfogalom. Mind tüneteiben, mind oki hátterében nagyon eltérõ jelenségeket azonosítanak olvasási zavarnak. Ráadásul legtöbbször nem is olvasási zavarról, hanem olvasástanulási zavarról kellene beszélni. A diszlexiás gyermek végül megtanul olvasni, csak ez a tanulási folyamat zavart.

    A hagyományos meghatározás szerint: a diszlexiás gyermek értelmi képességeihez, az iskolában és otthon befektetett gyakorlás mennyiségéhez, módszertani lépésekhez képest feltûnõen elmarad az olvasás-írás megtanulásában.

    Mit jelent azonban az, hogy feltûnõen? Nehéz határvonalat húzni, mit tartunk feltûnõ elmaradásnak, mit normális eltérésnek. Ha a betegségek diagnózisához hasonlítjuk, akkor a diszlexia olyan, mint a kóros elhízás. Vannak kövérkés emberek, és nehéz megmondani, mikortól nevezzük kórosnak a túlsúlyt. Egy skarlát diagnosztizálása egzaktabb dolog. Vagy azonosítják a kórokozót, és akkor skarlátja van a gyereknek, vagy nem, és akkor mástõl vörösödött ki a bõre.

    A diszlexia azonosítása meghatározásához hasonlóan igen bizonytalan. Gyakran kizárásos módszerrel állapítják meg a diszlexiát.

    Ha a gyerek rendesen járt iskolába, akkor az olvasásban mutatott elmaradását nem a hiányzó oktatási tapasztalat okozza.
    Ha legalább átlagos értelmi képességû a gyermek, akkor nem az alacsony intelligencia az oka a zavarnak.
    Ha kizárhatjuk az emócionális, érzelmi, pszichológiai problémákat (szorongás, stb.),
    és az érzékszervi zavarokat (látás, hallás probléma),
    akkor semmi más ok nem lehet, mint diszlexia. Tehát nem a diszlexiát azonosítják, hanem azt, ami nem diszlexia.
    A tüneti módszer a diszlexiásokra jellemzõ tüneteket azonosítja. Ha a gyermek
    gyenge írás, olvasás, helyesírás terén,
    bizonyos nyelvi feladatokbeli problémákat mutat,
    tér-irány zavar (jobb-bal tévesztés) mutatkozik,
    gyenge az emlékezete,
    szekvencialitással problémái vannak,
    diszlexia elõfordul a családjában,
    mindemellett átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkezik,
    akkor valószínûleg diszlexiás.

    A diszlexia azonosítására egyre több vizsgálati módszer áll rendelkezésünkre, de amíg pontosan nem tudjuk, mi is az amit keresünk, a mindennapokban a legbiztosabb a tüneti módszer. Ahogy egy elefántot is megjelenési és viselkedési jellemzõi alapján lehet a legbiztosabban azonosítani, a diszlexia is felismerhetõ jellegzetes jegyei alapján.

    A probléma azonosítása sokszor segít az egyénnek és környezetének a nehézségekkel szembeni megküzdésben, mert a problémának megfelelõbb attitûdöt alalkít ki. (Nem buta és/vagy lusta vagyok/a gyerek, hanem részképességzavarok /eltérõ tanulási stílus okozza a bajokat.)

    Az igazi segítséget azonban a gyermekek képességeinek differenciált feltérképezése, képességprofil felállítása jelenti, mert így célzott fejlesztéssel nagyobb eredményeket érhetünk el, mint hogyha a diszlexiát okozó valamely, vagy összes részképességgel foglalkozunk.

    Az olvasás elsajátításában ugyanis számos tényezõ játszik szerepet, és normálisan is igen nagy eltéréseket mutatnak a gyerekek azokban a képességekben, amelyek az olvasás tudományához vezetnek.

    Maga az olvasás is igen összetett folyamat, amelynek során a különbözõ modalitásokból jövõ ingereket egymásután és egyidejûleg felvesszük, majd ezek az ingerek egymással integrálódnak, térben, idõben, egymásután szervezõdnek. A jelentéssel bíró információk az emlékezet és a meglevõ kognitív sémák segítségével szimbólummá alakulnak, és elhelyezkednek a gondolkodási rendszerben. Az információfeldolgozás eredményeképp létrejön az olvasás. Bármely szinten akadályozott ez a folyamat, olvasási zavar jön létre.

    Minthogy az ezen lépésekhez szükséges funkciók nemcsak az olvasásban vesznek részt, hanem más kognitív folymatokban is, ezért zavar esetén egyéb készségek is érintettek lehetnek. Így a diszlexia tünetegyüttesébe beletartozik az olvasási problémák mellett számos egyéb deficit. Így például gyakran társul a diszlexiához beszédzavar, számolási nehézség, finommotorika gyengesége, testséma, lateralitás zavara, emlékezet gyengesége.

    Láthatólag nem csak az olvasás tanulása, hanem általánosan a tanulás zavart. A diszlexia terminus a tanulási zavarok egy jellegzetes tünetén, az olvasás megtanulásának nehézségén alapul.

    A tanulási zavarok (specific learning difficulties) viszonylag új fogalom. A beszéd, írás olvasás és/vagy számolás terén mutatott megkésett vagy rendellenes fejlõdésre utal. A tanulási zavarok kultúrafüggõ rendellenesség. Ha nem kellene írni, olvasni és számolni, a tanulási zavarokkal küzdõknek nem lennének különösebb nehézségei. A tanulási zavar intelligencia szinttõl független.

    Számos kiemelkedõ alkotó életrajzában fedezhetõek fel a tanulási zavarok nyomai. Michael Faraday beszédzavarokkal és helyesírási nehézségekkel küzdött, problémája volt a matematikával és megbízhatatlan volt a memóriája. George S. Patton tábornok gyerekként nem boldogult az olvasással, a betûk fejenálltak és megfordultak. William Butler Yeats a költõ is egyértelmûen diszlexiás volt. Még felnõtten is mindig bocsánatot kellett kérnie írása miatt, és a helyesírása is igen gyenge volt. Pablo Picasso-t értelmi fogyatékosnak tartották, pedig nála is a tanulási zavarok okozták az iskolai kudarcokat.

    A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérõ információfeldolgozási mód okozza. Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális, egymásutáni, lépésrõl lépésre történõ feldolgozást, amely az általában domináns bal agyféltekéhez kötõdik. Ha valakinek ez a feldolgozási mód gyengébb, akkor nehézségei lesznek a tanulással. Legtöbb esetben azonban kiderül, hogy a tanulási zavar csak egyik oldalról deficit. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges, egyidejû, vizuális információ feldolgozás igen kiváló lehet, és éppen olyan kiemelkedõ teljesítményekhez vezethet, mint a hagyományos, lépésrõl lépésre történõ analizáló logikai út.

    A tanulási zavarokkal küzdõk azért vannak hátrányban az iskolában, mert az oktatás nem illik képességeikhez, sajátos információfeldolgozási módjukhoz. Képesek megtanulni írni, olvasni, számolni, csak nem úgy mint a többiek. Ezért kell inkább „másképp tanulóknak”, mint tanulási zavarokkal küzdõknek nevezni ezeket az egyéneket.

    A tanulási zavarok az iskolához kötõdnek, és miután így vagy úgy megtanult az egyén írni, olvasni, számolni, azt gondolhatnánk, hogy elmúlt a diszlexiája, diszkalkuliája, stb. A tanulási zavarok azonban nem gyógyítható. Olyan értelemben nem, hogy egy sajátos információfeldolgozási mód jellemzi az egyént, ami egész életében sok elõnnyel és hátránnyal jár.

    Azokon a területeken, ahol a rendezettség, írás, olvasás, stb. fontos szerepet játszik, bizony sok nehézséggel találják magukat szemben a tanulási zavarokkal küzdõk. Másrészrõl viszont vizuális képességeik olyan ajándékot jelentenek számukra, amely természetes adottsággá teszi a kreatív gondolkodást, újszerû látásmódot. Gyakran igen hirtelen találnak kiváló megoldásokra, miközben mások még a problémát se tudták megfogalmazni, képzeletük rendkívül gazdag, sokan közülük mûvészek vagy mûszaki zsenik.

    Az oktatás felelõssége, hogy milyen módon tud alkalmazkodni ezeknek a szokásostól eltérõ, de nem ritka másképp tanulóknak a jellegzetes tanulási módjához, stílusához. Minden gyermek joga, hogy képességeinek megfelelõ képzésben részesüljön, ezért az oktatást úgy kell alakítani, hogy a többségtõl eltérõket is figyelembevevõ tantervek, tanmenetek és módszerek álljanak a pedagógusok rendelkezésére.

    Gyarmathy Éva


    Share on Tumblr
adó egy százalék, gyermekmentés, családtámogatáscsaládtámogatás, adományosztás, gyógyítás, gyermekek, kórházKérjük Támogassa a Gyermekek megmentését!
Mátrix Közhasznú Alapítvány (OTP): 11735005-20510350
Adó 1%:  18472273-1-06
Évente több tízezer gyermek és család számára jut el a segítő adomány, köszönjük!

gyermekmentés, családsegítés, adó egy százalék, 1+1, adó
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Támogatjuk a Bionikus Mozgásszervi Alapítványt

    Támogatjuk a Bionikus Mozgásszervi AlapítványtA bionika olyan új, több szaktudományt átfogó tudományág, amelynek célja az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba. A Mátrix Közhasznú Alapítvány vezetősége figyelemmel kíséri a bionika technológiát, így nagy örömmel fogadta, hogy létrejött a Bionikus Mozgásszervi Alapítvány. Az innovatív alapítványi célokat támogatjuk, a szervezet működését szerteágazó formában segítjük. Ennek érdeklében 2015-től együttműködési megállapodást kötött a két szervezet, hogy a sikeres működést segítse.

  • Jó helyre került a mosógép

    Jó helyre került a mosógépJótékonyság, örömszerzés, szeretünk örömet szerezni, hiszen jó adni. A tagjaink, segítőink, jótevőink, követőink, támogatottjaink között egy mosógépet sorsoltunk ki. Szpluvák Marianna és családja Battonyáról igazán megérdemelte a mosógépet. A játékos nyereményre több ezren jelentkeztek, számukra vált valóra a vágy, hogy megkaphassák az ajándékot. Rácz Anett, a Mátrix Közhasznú Alapítvány elnöke saját kezűleg vitte házhoz és adta át a vadi új eszközt, mely a család számára jól is jött. A mosógéphez szívből gratulálunk!

  • A gyermek figyelmetlenségének okai

    A nevelési problémák elsõsorban magatartási és tanulási tünetekben jelentkeznek. Amikor kialakul gondolkodásában a differenciálás képessége, vagyis megjelenik a felismerés, hogy én és a másik nem egy és ugyanaz a személy, elkezdõdik a gyermeknevelés munkásabb, nehezebb része.

  • Nem szégyellni, kezelni kell a fejtetût

    A fejtetû nem válogat, ezért nem szégyenkezni, hanem kezelni kell – hívta fel a figyelmet egy iskolai védõnõ. A tanévkezdéssel indul a „tetûvadászat" az intézményekben, a gyerekeket rendszeresen ellenõrzik.

    Hiába szûrik ki az ilyen diákot az iskolában, ha otthon nem foglalkoznak az apró élõsködõ jelenlétével.

    A tanévkezdéssel minden évben startol a tetûvadászat az iskolákban, óvodákban, bölcsõdékben is.

  • Szegénység és társadalmi kirekesztettség

    A 90-es években lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás jelentõsen rontotta a romák, a munkanélküliek, a kevésbé iskolázottak és a szakképzetlenek, a fogyatékkal élõk, a gyakran betegeskedõ és a szenvedélybeteg emberek, a veszélyeztetett gyermekek, a gyermeküket egyedül nevelõ szülõk, a hajléktalanok és a rossz körülmények között, hátrányos helyzetû településeken élõk boldogulásának esélyeit, különösen azért, mert nehezebben jutnak munkához.

  • Korábbi táboros képek

    Hamarosan!

  • Fogyatékos emberek Magyarországon, a fogyatékosság kezelése

    A fogyatékos emberek alkotják a társadalmi kirekesztõdés veszélyének leginkább kitett csoportokat, a munkaerõ-piaci részvétel lehetõsége tekintetében helyzetük különösen hátrányos. Noha a fogyatékos emberek jogaira és esélyegyenlõségére vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak az integrációra, a védett foglalkoztatásban való részvételük mellett azonban munkaerõ-piaci jelenlétük marginálisnak tekinthetõ.

  • A gyermekek alvászavarának okai

    A gyerekek és fiatalok kevesebbet alszanak, mint kellene, ráadásul olvasás, vagy mesehallgatás helyett inkább tévéznek, amely nyugtalanabbá teszi az alvást. Mindez alvászavarokat okoz.

  • A Mátrix Közhasznú Alapítvány becses támogatói, partnerei

    A Mátrix Közhasznú Alapítvány becses támogatói, partnereiA Mátrix Közhasznú Alapítvány 2003 óta közhasznú, tevékenysége során évente tízezernél többször segít. A gyermekmentő, egészségvédelmi, szociális tevékenységünk támogatásával segítőink részt vesznek az olykor életmentő tevékenységekben. Betegeket, elesetteket, bajban lévőket, halmozottan rászorulókat támogató csapatunk ha kell beteg gyerekek gyógyításában segédkezik, élelmiszert oszt, eszközöket adományoz, táborozókat támogat, élményt teremt, ifjúságot segít, tehetségeket támogat. Az alapítvány normatív támogatástól mentes, fontos feladatokat old meg. Minden segítő - támogató felajánlását köszönettel fogadunk.

  • Új kötelező irodalomra lenne szükség

    Új kötelező irodalomra lenne szükségMit olvassanak leginkább a mai gyerekek?! A mai gyerek sem olvasnak kevesebbet, mint elődeik, az olvasás forrása azonban megváltozott. Az élményközpontú irodalomról és a kötelező olvasmányokról is beszélgettünk Gombos Péterrel, a Magyar Olvasástársaság elnökével, egyetemi oktatóval. Egyre kevesebb könyvet látni a gyerekek kezében. Ezt azt jelenti, hogy kevesebbet is olvasnak, mint a korábbi generációk? Nem feltétlenül. Kevesebb könyvélményük van, viszont sokszor látunk tabletet, okostelefont a kezükben, ezeken kifejezetten sokat olvasnak.

Adó 1 százalék felajánlása a gyermekek megmentését, a családok támogatását, a jótékonysági programok sikerességét segíti! Az adó 1 százalék felajánlását hálásan köszönjük!