A szegénység Magyarországon

Jelentõs az egyszülõs családok aránya (nõi egyszülõs). Megnõtt a tartós munkanélküliek száma. Nõ a hajléktalanok száma (Budapesten a legtöbb). Szalai Júlia megkülönbözteti a szegénységet az elszegényedéstõl. Elszegényedés szélesebb társadalmi kört érint. A fekete gazdaság megélhetést biztosít, ezek tették lehetõvé a falusi infrastruktúra fejlõdését, magánlakások építését valamint a háztartások modernizálását. Magyarországon a szegények többnyire a következõ csoportokból kerülnek ki:

- tartósan munkanélküliek

- részidõben foglalkoztatottak

- tartós betegségben szenvedõk

- fogyatékossággal élõk

- nyugdíjasok – a nyugdíjasok 50%-a szegény [2]; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentõs jövedelemcsökkenést szenvednek el

- nagycsaládosok és egyszülõs családok

- romák

- hajléktalanok

Sokszor a szülõknek le kell mondaniuk egyes szolgáltatásokról, azért hogy gyermekük taníttatását biztosítani tudják. Váratlan események (pl.: tartós betegségek, tartós fogyasztási cikkek tönkremenetele, felborítják az egyébként is borotvaélen táncoló költségvetést, mivel nincsenek anyagi tartalékok. Sokuk napról napra él. Az elszegényedés folyamata megállítható a gazdasági növekedéssel és a szellemi tõke leértékelõdési folyamatának megállításával.

Magyarországon 2010 decemberében mintegy 2,8 millió ember tekinthetõ szegénynek, vagy nélkülözõnek.